Magyar jog
 |
Egyszerűsítené a távszerencsejáték engedélyezési és adózási feltételeit az a képviselői önálló indítvány, amely csütörtökön nyújtott be Bánki Erik (Fidesz) országgyűlési képviselő.
A javaslat azzal indít, hogy a koncessziós törvény módosításával a "megbízható szerencsejáték szervezőknek" is lehetővé tenné az online szerencsejátékos oldalak liszenszigénylését. "А szabályok értelemszerű alkalmazásával tehet ajánlatot és köthet koncessziós szerződést а megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték szervezésére is.”
Persze előtte leveszi róluk azt a terhet, miszerint "a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj összege legalább kétszeresének megfelelő összegű éves koncessziós díjat" fizessenek. Bánki Erik szerint csak a koncessziós díj egyszeri összegét kellene kifizetniük. Ez természetesen vonatkozna nemrégiben kiosztott 2 vidéki és 5 pest megyei földi kaszinó koncessziós díjára is, és "megbízható" lévén az összeg levonható lenne a fizetendő játékadó összegéből, ezt a részt ugyanis változatlanul hagyták a szövegben.
Az indoklás szerint a szerencsejátékok piacán egyre nagyobb teret nyernek a világhálón elérhető szerencsejátékok. A jelenleg hatályos magyar szabályozás azonban a külföldön már jelentős ügyfélkörrel és tapasztalattal rendelkező piaci szereplők számára nem teszi vonzóvá a magyarországi megjelenést. Így a szerencsejáték-piacon ez a piaci rés nagyrészt kihasználatlanul marad, és ebből a magyar államnak jelentős adóbevételei sem keletkeznek.
A magyarországi cégalapítás kötelezettsége távol tartaná a résztvevők legális piacra lépését, ami fenntartaná a jelenlegi bizonytalan jogi helyzetet, illetve jelentősen szűkítené a piaci versenyt. Ezért az indítvány szerint célszerű lehetővé tenni, hogy Magyarországon távszerencsejáték szervezésével külföldi székhelyű vagy hazai székhelyű, az előírt tőkeigényű társaságok is foglalkozhassanak.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény javasolt módosítása szerint távszerencsejáték a sorsolásos játék, a sportfogadás, a kártyajáték és a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik.
A távszerencsejáték havi gyakorisággal teljesítendő játékadója a meghatározott tiszta játékbevétel 10 százaléka lenne.
A képviselői önálló indítvány szerint megfontolandó a felügyeleti díj mértékének csökkentése, a kötelezettek távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százalékát, de legalább 100 ezer és legfeljebb 10 millió forintot fizetnének. (A jelenlegi törvény most 50 milliót ír.)
Szintén célszerűnek nevezi a javaslat - a megfogalmazás szerint - a korábban túlzottan magas szinten meghatározott koncessziós díj mérséklését. A koncessziós díj minimuma 2014-re az egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 30 millió forint, több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén további játéktípusonként 15 millió forint lenne. (A jelenlegi jogszabály 100 millió forintot ír elő játéktípusonként.)
A javaslat biztosítaná a távszerencsejátékból befolyó játékadó összegének a sportágazatban történő felhasználását, illetve az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás elősegítését.
Az indítvány súlyának megítélésekor fontos tényező, hogy Fideszes képviselő adta be az indítványt, tehát nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy azt rövid időn belül el is fogják fogadni. Régóta várt lépés lenne, hiszen 2011 szeptembere óta húzódik a távszerencsejáték ügye. Ekkor alkotta meg ugyanis Rogán Antal javaslata alapján a távszerencsejáték fogalmát a kormány .
Az azóta eltelt majdnem három évben a külföldi érdekeltségű online kaszinók és sportfogadás oldalak forgalma a pénznyerő automaták betiltásával és a mobilalkalmazások elterjedésével a sokszorosára nőhetett. Sajnos arról nincs adat, hogy hány milliárd forint megy így ki évente az országból és a magyarok zsebéből, de minden bizonnyal jelentős összeg, melyből a magyar költségvetés egy forintban sem részesül sem játékadó, sem liszenszdíj, sem egyéb más formában.
Úgy látszik, a távszerencsejáték egy júniusi téma a Parlamentben, ugyanis épp egy éve, június végén fogadták el az EU által sokáig ízlelgetett javaslatot, mely a távszerencsejáték liszenszdíját évente és játéktípusonként 100 millió forintban határozta meg, valamint a kéthetente teljesítendő játékadót a tiszta játékbevétel - a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözetének - 20 százalékában. Ezen kívül kellene még a fent részletezett szerencsejáték-felügyeleti díjat leróni.
Meg kell állapítanunk, hogy a törvényhozók ebben a témában egyik végletből a másikba estek át. Több jelentősebb online szerencsejátékot üzemeltető cég is jelezte az elmúlt másfél évben, hogy meglehetősen sokallja a liszenszdíj mértékét, különösen a Magyarország kevésnek minősülő lakosságát figyelembe véve.
A 20 százalékos játékadóval azonban nagy gondja senkinek sem volt, ez egy általánosnak mondható mérték, Európában több országban, többek között Dániában és Bulgáriában is ennyit kell fizetni a tiszta játékbevétel után. Sok helyen még magasabb az adó mértéke, például Franciaországban, ahol már sok cég adta vissza emiatt a liszenszét.
Véleményünk szerint tehát a játékadó csökkentése elhibázott, a költségvetést megkárosító tényező lenne, és a többi országhoz képest túlzott profitot biztosítana az offshore cégeknek.
Ám a legnagyobb probléma mégsem ez a távszerencsejátékkal kapcsolatban. A legnagyobb veszteséget a kormány tétlensége okozza, az, hogy a játékosok évek óta mindenféle iránymutatás nélkül kalandoznak az online szerencsejátékos oldalak világában. Nincs egy lista a megbízható, magyar liszensszel is rendelkező oldalakról, sokan a nemcsak őket, de a magyar államot is megkárosító oldalakra tévednek, hiszen jelenleg játékadót a TippmixPrón kívül egyetlen online szerencsejátékos oldal sem fizet Magyarországon. Ha végre kiírnák a liszenszpályázatokat, és megkezdenék a fizetni nem hajlandó cégek blokkolását, mindkét fronton javulna a helyzet, de 3 év után már tippelni sem merünk, hogy ez a jogilag tisztázó helyzet mikorra fog bekövetkezni.
Szándékosan írtunk liszenszpályázatokat, hiszen nem tartjuk helyesnek, hogy jelen felállás szerint kormányzó pártunk újabb zsíros falatot kíván juttatni a "megbízható" szerencsejáték szervezőknek liszenszpályázat nélkül. Az online szerencsejáték szabályozásával és megadóztatásával ugyanis inkább a költségvetésen a pénznyerők 2012-es betiltása óta tátongó lyukat kellene betömni, nem tartanánk helyesnek, ha ez az összeg is Andy Vajna és offshore céghálózatának zsebében landolna.
A javaslat teljes szövege megtekinthető itt.
Szerencsejátékokkal kapcsolatos hatályos magyar jogszabályok
Luxuskaszinó épül a prágai reptéren
A Parlament előtt a szerencsejáték törvény módosítása
 |
