Egy minisztériumi döntés visszásságai

2014-05-07
Tegnap, egy hónappal a választások után végre el merték dönteni a minisztériumban, hogy kik azok a 'szerencsések', akik kaszinókat üzemeltethetnek a következő tíz évben Magyarországon.

A döntést egymásnak meglehetősen ellentmondó folyamatok előzték meg. Tavaly ilyenkor még a liszensz pályázati úton való kiosztásának a szabálya volt érvényben, majd nyáron felröppent az az ötlet, miszerint meghívásos pályázatok útján osztanák ki az engedélyeket. Már ekkor a bennfentesek között való kaszinóosztogatásról beszéltek, de a minisztérium továbbment, és novemberben megalkotta a megbízható szerencsejáték szervező fogalmát. A törvény megfogalmazása szerint a koncessziós szerződést a miniszter a Ktv. 10/C. § (2) bekezdése alapján a törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti. A megbízható szerencsejáték szervezőre pedig mindössze annyi feltételt fogalmaztak meg, hogy

a) valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,

b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,

c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,

d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon,

e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.

Elgondolkodtató, hogy a céggel kapcsolatban nincs alaptőkére vonatkozó kitétel, pedig egy megbízható szerencsejáték szervező akár 5 kaszinót is üzemeltethet, melynek létrehozása és a koncessziós díjak befizetése nem kis terhet ró a vállalkozásra.

Eredetileg a Nemzetgazdasági Miniszter feladata volt a "megbízható" minősítésre jelentkező beadványok elbírálása, majd év végén egy bizottság lett kijelölve arra, hogy a döntést előkészítsék.

Érdekes módon Harangozó Tamás már tavaly júliusban azt javasolta, hogy - "ha valóban csak az állami bevételek növelése és a piac fehérítése a cél - a Szerencsejáték Zrt. fennhatósága alatt hozzák létre a tíz vidéki kaszinót. Harangozó szerint az állami tulajdonú szerencsecégben megvan a kellő szaktudás, tapasztalat, a cég garantáltan tőkeerős, és nyílt titok, hogy a munkatársai között szép számmal vannak olyanok, akiknek mellék-, de nem egy esetben főállásban a cég nemzetbiztonsági, bűnügyi és egyéb védelme a feladatuk." A szerencsecég jelentkezett is megbízható szerencsejáték szervezőnek (jogosan, hiszen ha nem volna az, hogyan is lehetne az egyetlen szerencsejáték-szervező Magyarországon), sőt Szentpéteri Kálmán a választások előtt nyilatkozott is, hogy gondolkodnak ilyenben, és a szerencsecég maga működtetné a kaszinókat, ehhez szerinte megvan a tudásuk és hátterük.

Mindezek ellenére az osztogatás most, természetesen már a választások után megtörtént. (Mint ahogy azon sem csodálkozna senki, ha nemsokára az online szerencsejátékot szabályozó törvényben is történne valami hasonló előrelépés). Még a magyar szerencsejáték iparban régebb óta jelen lévő, és a folyamatokat átlátó szereplők szerint is meglepő volt a döntésben Szerencsejáték Zrt. teljes kihagyása. Belső berkekben egyébként már hetekkel ezelőtt tudták a végeredményt, egyik, magát megnevezni nem akaró informátorunk el is juttatta azt szerkesztőségünkbe. Ő is Andy Vajnát és Szima Gábort nevezte meg az új kaszinók tulajdonosainak azzal a különbséggel, hogy szerinte Szima Gábor fog még egyet kapni, valamint megemlíti még Leisztinger Tamast is egy kaszinó tekintetében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen nem indokol. Nincs is előírva neki, és jelenlegi közleményében természetesen úgy fogalmaz, hogy a hozzá nem értő olvasó úgy érezze, hogy a köz számára valami nagyon hasznos cselekedet történt.

Nézzük csak a bevezetést: "az új játékkaszinók a minisztérium közleménye szerint évente csaknem 4 milliárd forint koncessziós díjat és mintegy 1 milliárd forint áfát fizetnek be a költségvetésbe."

Ez így igaz, csak azt hallgatják el, hogy egy szintén tavaly év végi törvénymódosítás alapján a kaszinók játékadójukból le is vonhatják a koncessziós díj összegét, egyszerűbben fogalmazva vissza is kapják azt. 

Leszögezik még, hogy "a 2012-es jogszabály-módosítással a korábbi liberalizált piaccal szemben a kormány szigorú feltételeket szabott a kaszinónyitásokhoz."

Ezt a mondatot korábban már megcáfoltuk, hiszen az, hogy valaki vesz egy céget (Szima Gábor - Aranybónusz 2000 Kft.), aminek nem volt az utóbbi időben félmillió forintot meghaladó közteher- és adótartozása, nem tűnik nehezen teljesíthető kitételnek.

Következő megállapítás: "Kaszinókat kizárólag megbízható minősítéssel rendelkező, erős törzstőkéjű cégek üzemeltethetnek."

Ennek ellentmond a mfor.hu oldalon megjelent cikk, melyben elolvasható a Szima Gábor nevéhez köthető Aranybónusz 2000 Kft. mérlegének elemzése. Eszerint a cég jegyzett tőkéje 3 millió forint, és az utóbbi két évben veszteségesen, 0 fő alkalmazásával működött. 

Az indoklás utolsó bekezdése így hangzik: "Az új rendszer megakadályozza a szerencsejáték szervezők pénzmosást és egyéb bűncselekményeket elkövető szervezetekkel való, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő összefonódását is, miközben hatékonyan biztosítja a játékosok védelmét és a felelős játékszervezés elvének érvényesülését a szerencsejáték piacon."

Ennél ismét csak vissza kell utalnunk a Szerencsejáték Zrt.-ről fent leírtakra hozzátéve még azt, hogy a cég nem egy elismerést kapott  felelős szerencsejáték szervezésért az elmúlt években.

Összefoglalva: a jelenleg zajló államosítási folyamatok mellett nagyon furcsa, hogy a Szerencsejáték Zrt. teljes mértékben kimarad a kaszinóbizniszből. Az már kevésbé, hogy a Rogán Antal barátjaként nyilvántartott 70 éves úriember filmipari tevékenysége mellé miért kapott egyszerre 5 kaszinót is. Furcsa még a kaszinók területi eloszlása is, jelen felállásban Dél-Magyarország teljesen lefedetlen.

Az biztos, hogy ez a vonat a többi piaci szereplő, de az állami bevételek tekintetében is elment. Abban pedig csak reménykedni merünk, hogy Rogán Antal által 2012-ben annyira féltett kispénzű, a segélyt eljátszó szerencsejáték függők másfél év alatt nem tudtak összedobni egy zakóra valót, hogy a kaszinók megnyílása után ott folytassák társadalomra káros (vagy hasznos?) romboló tevékenységüket.

További cikkeink a témában:
Kína a drasztikus visszaesés ellenére optimista a makaói szerencsejáték ipart illetően
Dupla jackpot: egy napon nyert a lottón és a kaszinóban is egy nő
Egymás melletti gépen nyert tízmilliókat egy házaspár a kaszinóban