Betiltotta a NAV a zsákbamacskát

2013-03-28
A Szerencsejáték Felügyelet által a napokban kiadott állásfoglalás értelmében búcsút mondhatunk a zsákbamacska típusú játékoknak, hiszen azt a NAV szerint azt csak a Szerencsejáték Zrt szervezheti.

 

A hatályos szerencsejáték törvény értelmében szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.

szerencsejátékká minősüléshez tehát az alábbi együttes feltételeket kell teljesítenie a játéknak:

a., tétfizetés

b., nyereményre való jogosultság

c., a nyerés vagy vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlenen múlik.

 

Nézzük, hogy a NAV állásfoglalása szerint mi a helyzet a zsákbamacska esetén:

a., A játék során – tekintettel arra, hogy a fizető személy minden esetben meghatározott értékű készpénzzel kezdeményezi a folyamatot – tétfizetésre sor kerül.

b; Habár minden egyes meghatározott értékben történő fizetésért cserébe garantált tárgynyereményt kap a vevő, azonban az ajándékok között egy-egy nagyobb értékű tárgy is található, melyeknek értéke aránytalanul meghaladja a befizetett összeget, így annak meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén való megszerzése vagyoni értékű nyereményre való jogosultságnak tekinthető.

c., A zsákbamacska játék során egy-egy nagyobb értékű tárgynyereményekre az előre meghatározott összeg befizetésével válhat jogosulttá a játékos. Tekintettel arra, hogy a fizetés pillanatában előre nem tudható és nem kiszámítható, hogy sor kerül-e esetlegesen azon tárgynyeremények valamelyikének a megszerzésére, amelyek értéke jóval meghaladja a befizetett összeget, ezért az egy-egy nagyobb értékű tárgy megnyerése a véletlentől függ.

 

A Szerencsejáték Felügyelet arra a megállapításra jutott, hogy a fentiek alapján a zsákbamacska olyan játéknak tekintendő, amely maradéktalanul megfelel a szerencsejáték törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt együttes feltételek mindegyikének, így az szerencsejátéknak minősül, és ebből kifolyólag a tevékenység kizárólag az állami adóhatóság engedélye alapján folytatható. A szerencsejáték törvény 3. § (1) bekezdése értelmében az állami adóhatóság nem liberalizált szerencsejáték szervezését kizárólag a Szerencsejáték Zrt, vagy koncessziós pályázat nyertese által létrehozott koncessziós társaságnak engedélyezheti.

 

A NAV fenti eszmefuttatása annak fényében különösen érdekes, hogy a szerencsejáték törvény az ehhez nagyon hasonló, tombola típusú játékokat ugyanakkor engedélyezi. Miben különbözik vajon a tombola a zsákbamacskától? 

A jogszabály 16. § (1) értelmében ugyanis nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és

a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 5.000 darabot vagy összes értéke az 500.000 forintot nem haladja meg és

b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.

Véleményünk szerint tehát a tombola csak a sorsolás módjában különbözik a zsákbamacskától, nevezetesen a tombola esetében nem a játékos húzza ki magának a nyereményt, hanem egy másik személy. Ezek szerint tehát, ha a zsákbamacska játékszabályát egy kicsit átalakítjuk, és a pénz befizetése után adunk a játékosnak egy cetlit, aki csak ez után húzza ki a zsákból a nyereményét, akkor ez már nem zavarja a Felügyeletet?

 
Címkék: jogi háttér,