Az online szerencsejáték helyzete Kelet-Európában

2012-11-21
Az elmúlt években számos kelet-európai országban - így hazánkban is – módosították az internetes szerencsejátékokkal kapcsolatos jogszabályokat. Ezek az országok elméletben legalizálták az online szerencsejátékokat (vagy legalábbis azok egy részét), azonban a liszenszek tényleges kiadása, és a szolgáltatások elindulása nagyon lassan halad.

  

Hazánkban a legutóbbi megszorító intézkedéscsomaggal a kormány az eddigi 30 milliárdról 40 milliárd forintra emelte az online szerencsejátékokból 2013-ban beszedni szándékozott adóbevétel előirányzott összegét. Mindezt úgy, hogy az online szerencsejátékot szabályzó rendelet még meg sem jelent. 

A jelenleg érvényben lévő szerencsejáték törvény értelmében az online póker és lóversenyfogadás engedélyezett, a szolgáltatók a tiszta játékbevétel 20 százalékát fizetnék be játékadó jogcímén az államkasszába.

Ezidáig azonban egyetlen szolgáltató sem rendelkezik liszensszel, és mivel az igénylés feltételei, folyamata csak meglehetősen nagy körvonalaiban tisztázott, szinte reménytelennek látszik, hogy ez a közeljövőben változna.

 

De nézzük mi a helyzet a többi kelet-európai országban:

Horvátország: 2010. január 1-től a földi szerencsejáték engedéllyel rendelkező 4 szolgáltató számára engedélyezett az internetes szerencsejáték. A legnagyobb szolgáltató fogadási forgalmának több, mint 40 százaléka az internetes felületről származik.

Szerbia: 2011. december 31. óta engedélyezett az internetes szerencsejáték – eddig csak a nemzeti lottótársaság indította el a szolgáltatását a Sportingbettel karöltve.

Montenegró: A 2004-es szerencsejáték törvény értelmében engedélyezett az online szerencsejáték, azonban jelenleg egyetlen szolgáltató sem rendelkezik engedéllyel

Macedónia: A 2011-es szerencsejáték törvény legalizálta az online szerencsejátékot, azonban egyetlen szolgáltató sem rendelkezik még engedéllyel.

Boszniai Szerb Köztársaság: A 2008-as szerencsejáték törvény engedélyezi az internetes szerencsejátékokat – egy szolgáltató rendelkezik engedéllyel.

Bulgária: 2012. július 1. óta engedélyezett az online szerencsejáték – egy szolgáltató sincs.

Románia: 2010. decembere óta legális az online szerencsejáték – nincs szolgáltató.

 

Látható, hogy a jogszabályi lehetőségek ellenére, Horvátország kivételével egyik országban sem alakult ki tényleges, értékelhető online szerencsejáték piac. 

Mi lehet ennek az oka – teszi fel a kérdést a GBGC piackutató. Leginkább az, hogy a legtöbb ország úgy alakította jogszabályait, hogy az védje az állami szolgáltatókat. Nem ritka, hogy földi engedély meglétét és meghatározott számú földi fogadóiroda/lottózó/játékterem működtetését szabják az online liszensz feltételéül. És még ha nem is kötelező a földi engedély megléte, az éves díjak és adók olyan magasak, hogy az korlátozó tényezőként hat. Emellett a kelet-európai piacok nagyon kis piacok, így a nagyobb offshore szolgáltatók nem mutatnak túl nagy érdeklődést, különösen, ha az adók szinte életképtelenné teszik a vállalkozást. Nem mellékesen, a gazdasági válság jelentősen csökkentette a befektetési kedvet ebben a térségben.

A liszensszel nem rendelkező cégekkel szembeni tilalom érvényesítése nagyon alacsony szintű, tehát a .com offshore szolgáltatók továbbra is megcélozzák ezeket a piacokat. Gyakran széles körben reklámozzák is szolgáltatásukat, annak ellenére, hogy elméletben ez is tilos.

 

A GBGC azt javasolja a kelet-európai országoknak, hogy annak érdekében, hogy jobban védhessék saját állampolgáraikat, és állami bevételeket teremtsenek, kevésbé korlátozó online szerencsejáték szabályokat vezessenek be, nyissák ki a kapukat a külföldi szolgáltatók előtt, és fontolják meg annak lehetőségét, hogy közös hálózatot alakítsanak ki, különösen a pókerben. Ahogy a horvát példa mutatja, az online szerencsejáték nem életképtelen Kelet-Európában, legalábbis a nagyobb szolgáltatók számára, alacsonyabb liszenszdíjakkal pedig még versenyképesebbé válhatna.