A világ legsikeresebb NBA sportfogadója 1. rész

2013-02-27
30 éves korára már hatalmas vagyona volt. Az 1990-s években rendszeresen játszott millió dolláros tétekkel. Állítása szerint 70%-os nyerési eséllyel játszott, közben modellekkel járt, és körbeutazta a világot.

 

Bob Vulgaris görög szülőktől származik, akik Tripoliban születtek és nőttek fel, és csak a 20-as éveikben költöztek Kanadába. Édesapja görög éttermet nyitott, abból nevelte 4 gyermekét. Ő maga is megrögzött szerencsejátékos volt, de sokkal kisebb "szerencsével", mint a fia. Vagyonát többször is eljátszotta, kétszer is csődöt jelentett, a nélkülözésbe taszítva ezzel családját. "Ő megérzés-alapú játékos volt." - meséli Bob. "Kinyitotta az újságot, és a sportrovatot átolvasva kitalálta, hogy mire fog fogadni, de semmilyen alapja nem volt tétjének alátámasztására."

Mikor fia befejezte a középiskolát, elvitte őt Vegasba. Igaz, Bob akkor még nem mehetett be a kaszinókba, mert 18 év alatti volt, de az ott töltött két hónap alatt a fiú mégis sokat tanult a szerencsejátékról, pontosabban a sportfogadásról. Kosárlabda-szezon lévén egész nap NBA meccseket nézett, és nem is akárhogy: "együtt élt" a meccsekkel, a játékosokkal, figyelte a meccsek lelassulását, felgyorsulását, dolgok szabályos ismétlődését, kezdte kiismerni a bírókat, játékosokat. Közben kihallgatta a közelében beszélgető sportfogadókat, és rájött, hogy egyik sincs igazán tisztában azzal, hogy miért és mire is kellene fogadni. Esténként apja csatlakozott hozzá, sőt fogadtak is, igaz, nem nagy sikerrel. Bob visszaemlékszik egy Atlanta-Golden State játékra tett 100 dolláros tétjére, ami elúszott, és a többi tétje sem volt túl sikeres.  "Ez sok embernek elég lett volna, hogy egy életre elvegye a kedvét a sportfogadástól, de nekem arra volt jó, hogy egy kiemelten fontos dolgot megtanuljak: Nagyon nehéz megverni a házat, csak akkor lehet, ha tudod, mit csinálsz. "

A Vegasi kirándulás után az egyetemi évek következtek, amikor reptéri hordárként tartotta el szüleit, és kis tétben fogadott meccsekre.

 

A kilencvenes évek elején kezdett játszani. Sikere nem a csillagok állásában rejlett, hanem abban a szakértői tudásban, amit a kosármeccsek előtt töltött megszámlálhatatlan óra alatt szerzett. Kitűnő rendszerfelismerő-képessége és kitartása segítette a tisztánlátásban, és olyan dolgokat fedezett fel, amivel "megcsapolhatóvá" vált a bukmékerek vagyona.

A legtöbb pénzt az a legnagyobb, 2002-es felfedezése hozta, miszerint a bukmékerek a meccseken ejtett pontok számát általában jól "jósolták meg", viszont nagyokat hibáztak a félidőben várható pontszám meghatározásában. Ugyanis egyszerűen megfelezték a végpontszámot, így annak a fele volt a félidőben várható legkisebb oddsú esemény. Bob viszont rengeteg meccset végignézett, és tudta, hogy a legnagyobb felpörgés mindig a meccs végén van, amikor számos szabaddobás, gyors indításból származó pont születik, így a félidőre a pontfelezés messze nem korrekt. Ez a módszer, és az, hogy teljesen kiismerte az akkori három fő bírót; Eddie Jordant, Jerry Sloant and Byron Scott-ot, milliókat hozott neki a konyhára. "Teljesen átláttam rajtuk. Pontosan tudtam, mit fognak csinálni. Egy nagy vicc volt az egész". 

Bob első nagy nyereménye az volt, amikor két Lakers-re tett fogadásával 80.000 dollárból 1 milliót csinált, de egy szezonban nagyjából 350 eseményre fogadott. Ezekre az időkre visszagondolva így nyilatkozik: "Egy dolgot sajnálok nagyon: hogy nem fogadtam a módszerrel még többet. Azt hittem, a siker örökké fog tartani."

Érdekes módon ez a módszer 2004-es szezon közepéig kitartott neki, de akkor a fogadóirodák észrevették módszerét, illetve a sok pénzt, amit elveszítettek általa. A 2003-2004-es szezon utolsó hónapjában elveszítette bankrolljának egyharmadát, és elkövette azt a hibát, amit sok sportfogadó: egyre nagyobb tétekben fogadott, hogy visszanyerje az elveszített pénzt. Ezt az időszakot egyszerűen "katasztrófakorszaknak" nevezi Bob. De nem ment le nullára, időben észbe kapott. Elkezdett sokkal kisebb tétekkel, sokkal több eseményre fogadni, és elfogadta, hogy a megtérülési arány jelentősen visszaesett, kb. 5%-ra. Ezután összességében több pénzzel játszott, így az 5% is elég szépen hozott, de nem volt elégedett.

A 2004-2005-ös szezon második felét teljes egészében kihagyta, mert belátta: saját szellemi erejével már nem szállhat síkra a fogadóirodák ellen. Olyan módszert szeretett volna, amivel egy szezon mind az 1230 eseményére fogadhat, ám ez olyan mennyiségű megfigyelést és elemzést jelentett volna, ami már az emberi elme képességeit meghaladja.

 

Hogy mi volt ez a módszer, a hamarosan megjelenő folytatásból megtudhatja.

  

Címkék: sportfogadás,