A román állam a szerencsejátékoktól reméli a költségvetési egyensúlyt

2015-01-29
A költségvetési hiány csökkentésére felszólított román kormány a szerencsejáték iparból származó extra bevételekkel szándékozik betömni az államkasszán tátongó lyukakat.

 

Románia - az egyik legszegényebb EU tagállam - a múlt hónapban kötött megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal, mely értelmében négy tized ponttal, a bruttó hazai termék 1,83 százalékára kell csökkentenie a deficitét. 

 

Az ennek érdekében tett lépések egyike, a balközép kormány miniszterelnöke, Victor Ponta által a tavalyi év végén kiadott rendelet egyrészt kibővítette a szerencsejáték szektor lehetőségeit, másrészt pedig keményebb adókat vetett ki az ágazatra. 

 

Az online szerencsejáték legalizálásával a kormány reményei szerint komoly új bevételi forrást teremt az államkassza számára. „Úgy számolunk, hogy az online szerencsejátékok 2015-ben 100 millió euró adóbevételt fognak jelenteni.” – közölte Cristinela Nistor, a román szerencsejáték szabályozó testület, az ONJN vezetője. 

 

Az új jogszabály „célja, hogy növelje az állami bevételeket, ösztönözze a piacot, és ugyanakkor harmonizálja a román szabályozást az európai normákkal.” – mondta Nistor az AFP hírügynökségnek. 

 

Az ONJN adatai szerint a körülbelül 800 millió eurós nagyságú román szerencsejáték piac – az online szerencsejátékot nem számítva - a tavalyi évben 150 millió euró adóbevételt biztosított az államkincstár számára, mely a teljes gazdasági kibocsátás nagyjából 0,1 százaléka. 

 

A szerencsejáték szolgáltatók üdvözölték az online szerencsejátékok legalizálását. „Végre megnyitják a csapot.” – kommentálta a fejleményeket Cristian Pascu, az egyik szakmai szövetség vezetője. Úgy becsülte, hogy jelenleg úgy pár százezer román állampolgár kockáztatja az akár két éves börtönbüntetést, és csatlakozik valamelyik külföldi szolgáltató online szerencsejáték oldalához. 

 

Az új szabályozás lehetővé teszi a pókerbajnokságok rendezését is, ami Sorin Constantinescu, a kaszinó-üzemeltetők érdekvédelmi szervezetének, az AOCR-nek az elnöke szerint „több ezer olyan turistát vonzhat az országba, akik jelentős összegeket szándékoznak elkölteni.”

 

Szakmai szereplők ugyanakkor attól tartanak, hogy a jogszabályban szereplő adóemelés végül megöli az aranytojást tojó tyúkot, hiszen Pascu szerint az adók már jelenleg is „a tűréshatáron vannak”.

 

A szerencsejáték engedélyek fenntartása érdekében a szolgáltatóknak akár évi 180 ezer eurót is kell fizetniük, bevételtől függően.  A nyerőgép üzemeltetők eddigi évi 5.700 eurós díja 20.000 euróra emelkedik. A jogszabály egy új, 1.000-5.000 eurós adót is bevezet, melyből a szerencsejáték függőkkel foglalkozó alapítvány munkáját támogatják. 

 

„Ezek az intézkedések a piac zsugorodásához fognak vezetni, és semmilyen extra bevételt nem fognak termelni” az államkincstár számára – jelentette ki Alexandru Debrezeni, a román fogadóirodák egyesületének igazgatója. „A válság óta a románok szerencsejáték-éhsége jelentősen csökkent.” 

 

Míg 2009-ben még 22 kaszinó üzemelt az országban, mára a számuk ötre redukálódott. A napi látogatószám – mely régebben 400 körül alakult – ma alig éri el az ötvenet, a betérő játékosok pedig egyre kevesebbet költenek – sorolta Constantinescu az adatokat. Másrészről viszont a nyerőgépek számra 2009 óta körülbelül 12 ezer darabbal nőtt, és jelenleg 72 ezer üzemel az országban.