A milliárdos üzletemberekből válik a legjobb pókeres?

A világ legjobb pókerjátékosai professzionális kockázatvállalók. Saját pénzüket teszik kockára, és általában győztesként távoznak.

 

Az ok, amiért a legjobb pókerjátékosok következetesen nyernek, az az, hogy képesek felbecsülni a kockázatot, és eldönteni, hogy mikor kockáztassanak és mikor passzoljanak. 

 

A WSOP pókervilágbajnokság keretében megrendezett 1 millió dollár nevezésű díjú Big One for One Drop tornán a profi pókerjátékosok a kockázatvállalók egy új csoportjával találták szembe magukat: a milliárdos üzletemberekkel.

Olyan amatőr pókeresek, mint David Einhorn (a Greenlight Capital alapítója), Guy Laliberte (a Cirque de Soleil alapítója), Bobby Baldwin (az MGM igazgatója) és Richard Yong (aki adatbányászatból és más IT területekből szerzett több tonnányi pénzt)  fizették be a pókertörténelem legmagasabb nevezési díját, és egészen jól meneteltek.

 

Összességében 20 gazdag üzletember próbált szerencsét 28 profi ellen. A tornát és a 18,3 millió dolláros rekordnyereményt végül a profi Antonio Esfandiari nyerte. Egy másik profi, Sam Trickett végzett második helyen, és tette zsebre a 10,1 millió dollárt. Azonban 4 milliárdos üzletember végzett az első kilencben. Einhorn harmadik lett és közel 4,4 millió dollárt nyert. 

 

Miért teljesítettek ilyen jól az üzletemberek a profi pókeresek között? Mert ők jól tudják, hogy hogyan kezeljék a kockázatot.

 

A kockázatkezelés számos formáját hasznosíthatták. Az első és legfontosabb, hogy nem ijedtek meg a pénztől.

A legtöbb profi pókeresnek nem volt elég pénze,hogy maga fizesse be az egymillió dolláros nevezési díjat. Támogatókat és befektetőket kellett találniuk, hogy előteremtsék a beugrót a nyereményből való százalékos részesedés fejében.

Phil Hellmuth - aki rekordszámú, 12 WSOP címet szerzett - a Twitteren beismerte, hogy miután kifizeti a befektetőit, csak a negyedik helyért járó 2,6 millió dollár 15 százaléka marad meg neki.

 

Azonban a milliárdos üzletemberek számára 1 millió dollár csak aprópénz.  Nem fog nekik hiányozni, és ezt ők is tudják.

„Csak szórakozásból pókerezem, tehát nincs kockázat” mondta Yong, miután nyolcadik helyen végzett, és ezzel 1,2 millió dollárt nyert.

Baldwin megjegyezte, hogy az, hogy  a pénz nem jelentett sokat az üzletemberek számára, előnyükre vált a profikkal szemben.

“Szerintem az üzletemberek meglehetősen kényelmesen érezték magukat, a legtöbb profi azonban nem.” mondta Baldwin, miután megszerezte a hetedik hellyel járó 1,4 millió dollárt. „A tétek magasabbak, a mezőny pedig keményebb volt, mint amihez [a profik] hozzá voltak szokva. Természetesen az olyan emberek, akiknek sok pénzük van, sokkal kényelmesebben üldögélnek a több millió dollárt érő zsetonok mögött.” – tette hozzá Baldwin.

 

Míg az, hogy nem voltak beijedve a sok pénztől segített az üzletembereknek a profikkal való küzdelemben, a kockázatkezelési szemléletük kiegyenlítetté tette a játékot.

„Befektetési cégem van” mondta Einhorn. „És sok hasonlóság van abban, ahogy a befektetéseket kell kezelni és a póker között. Van néhány információ, amit ismersz, és van néhány, amit gyanítasz, és aztán ott a jövő, ami ismeretlen információ, és neked osztályoznod kell a lehetséges kimeneteket. Így gondolkodsz a pókerről is – ott vannak a kártyáid, amennyire tudod, ki kell találnod, hogy mi lehet az ellenfeleidnél, és aztán ott van, hogy milyen kártyák jönnek majd, ami bizonytalan. Ebből a három információból kell kikalkulálnod, hogy mi legyen.

„Mikor befektetéseket eszközölsz, ugyan ez a helyzet. Vannak dolgok, melyeket tudsz egy vállalatról, vagy a világról, és melyeket nem, és vannak dolgok, melyeket gyanítasz – nem tudod, de feltételezed – és aztán ott van a jövő, a maga jövőbeni lehetséges eseményeivel. És aztán elgondolkodsz azon, hogy ha ezt a három dolgot összeteszed, az milyen hatással lesz a befektetésedre, ami nem nagyon különbözik attól, ahogy valami hatással lehet egy pókerkézre.”

 

A milliárdos üzletemberek sikere ezen a tornán nem volt teljes mértékben váratlan a profi pókeresek számára.

„Sosem becsültem alá a milliárdosokat” mondta Hellmuth a kiesése után. „Játszottam már milliárdosokkal, és ezek a fickók nagyon jól teljesítenek, ha nagy pénzről van szó. Ezek a milliárdosok a föld legokosabb emberei, és rá fognak jönni, hogy hogyan kell játszani ezt a játékot.  Tehát nem lepett meg.” – tette hozzá Hellmuth.

Amit Hellmuth „okosságnak” nevez, az valójában a jó kockázatértékelés. És ez olyasvalami, amiben a profi pókeresek és a milliárdos üzletemberek hasonlítanak.

 

Forrás: Casino City Times 

Címkék: póker,