A magyar szerencsejáték piac számokban

2011-09-19
Magyarországon 2007-ben közel 246 milliárd forint volt a különféle szerencsejátékok által bonyolított forgalom. A hagyományos sorshúzásos játékok, a sorsjegyek, illetve a sportfogadás területén dolgozó (néhány éve kaszinókat is működtető, saját közlése szerint ezen a piacon is kb. 50%-os részesedéssel bíró) állami Szerencsejáték Zrt. 2007-es, 144 milliárd forintos árbevétele alapján az 54. legnagyobb hazai vállalkozás.

 

Régiós súlyát jelzi, hogy az egy lakosra eső szerencsejáték-árbevétel 2004-ben 44 euró volt hazánkban, míg a következő Csehországban és Horvátországban is csak 21 euró körül – úgy, hogy a teljes magyar piac felét a vállalat kontrollálta. 2008-ban az olimpia és a foci EB, valamint a halmozódó lottónyeremények nyújtotta vonzerő nem várt, 158,6 milliárdos forgalmat hozott a Szerencsejáték Zrt.-nek. 2009-re a tavaly jóváhagyott üzleti terv 140 milliárdos bevétellel kalkulált, 2,4 milliárdnyi adózás előtti nyereség mellett – végül 153,5 milliárd forintos árbevételt realizált.


A Szerencsejáték Zrt árbevételének alakulása (Mrd Ft)

A hazai piac kb. 90%-át kontrollálja az SZRT, illetve a Szerencsejáték Szövetség közel 1.000, döntően a játékautomata piacon működő vállalkozása (akik a teljes játékbevétel kb. 35%-áért felelnek). A játékhelyek után havonta fizetendő szerencsejáték adó 2005-ös, 100 ezer forintra történő drasztikus emelése után a 1.200 tag 15.000 helyen működő mintegy 30.000 automatájának nyeresége jelentősen megcsappant. A cégek által termelt szektoriális árbevétel 2007-ben ugyan meghaladta a 90 milliárd forintot, ez azonban csak 4 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. A korábbi évek dinamikus, 20% körüli növekedési üteme tehát megtört. Nem így az adóbevételek növekedése: a 2005-ös 36 milliárdot követően 2007-ben 40 milliárd forint játékadóval járultak hozzá a cégek a büdzséhez.


A hazai szerencsejáték piac árbevételének alakulása (Mrd Ft)

2009-ben a magyar szerencsejáték piac játékbevétele 243,20 milliárd forint volt. Ez az összeg a GDP mintegy 1 százalékát teszi ki, s megegyezik a teljes hazai idegenforgalom éves bevételével.

Forrás: ImageFactory, TÁRKI, Szerencsejáték Szövetség 2009-es Évkönyve

 

Árbevétel: sorsolás-fogadásnál a szelvény, illetve alapjáték értékesítésből keletkezett bevétel, kaszinók esetében a drop.
Játékbevétel: sorsolás-fogadásnál azonos az árbevétellel, kaszinók esetében a tiszta játékbevételnek a borravaló 50 százalékával növelt összege. Pénznyerő automaták esetében a tiszta játékbevétellel azonos.
Tisza játékbevétel: a megnyert nyereményekkel csökkentett árbevétel, illetve játékbevétel.

Forrás: Szerencsejáték Szövetség 2009-es Évkönyve

 

Az ImageFactory és a TÁRKI felmérésének eredményei

Az ImageFactory és a TÁRKI 2009-es felmérése szerint a magyarok egyharmada még soha nem játszott szerencsejátékot. A szerencsejáték iránt közömbösek körében felülreprezentáltak a nők (38%), a maximum 8 általánossal rendelkezők (44%), az idősek (42%) és a községben élők (41%). 
A szerencsejátékok iránt fogékonyakat a férfiak (72%), a diplomások (79%), a fiatal középkorúak (73%) és a budapestiek (78%) között találunk az átlagosnál nagyobb arányban. A diplomások azonban megrekednek a kipróbálók, az alkalmanként játszók szintjén, hiszen egyetlen játékformában sem felülreprezentáltak a rendszeres játékosok között. A szerencsejátékot valaha kipróbálók között a lottó a legnépszerűbb, amelyet a válaszadók 91 százaléka játszott már. Szintén népszerű a kaparós sorsjegy, illetve az egyéb sorsolásos játékok.

Forrás: ImageFactory, TÁRKI

 

Forrás: ImageFactory, TÁRKI

 

A játékosok háromnegyede 1.000 forintnál kevesebbet költ havonta szerencsejátékra. Minden ötödik játékos 1.000 és 5.000 forint közötti összeget költ játékra, míg 5.000 forintnál többet csak a játékosok 4 százaléka áldoz szenvedélyére. Szerencsejátékra havonta 5.000 forintnál többet költők felülreprezentáltak a diplomások (6%), míg alulreprezentáltak a megyeszékhelyen élők, az idősek és a nők (2%) között.

Forrás: ImageFactory, TÁRKI