A maffia irányítja az olasz szerencsejáték-ipart

2012-07-19
Olaszország, az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, egyben Európa jelenlegi legnagyobb szerencsejáték piaca, mely világszinten is a legnagyobbak közé tartozik. Az ország vezetése azonban mintha elhatározta volna, hogy rászabadítja a maffiát a legális szerencsejátékokra…

 

Olaszország két évtizeddel ezelőtt kezdett el lazítani a szerencsejátékokkal kapcsolatos szabályozásán. Kezdetben a szerencsejáték-ipar jelentős állami bevételeket generált, és aláásta az illegális szerencsejáték piacot, mely a szervezett bűnözés melegágya volt. Azonban míg a forgalom 2001 óta több mint négyszeresére emelkedett (tavaly már elérte a 80 milliárd eurót), az adóbevételek egy idő után már csak kis mértékben nőttek. A maffia pedig egész egyszerűen átvándorolt a legális szerencsejáték-iparba.

 

Az olasz szerencsejáték liberalizáció története tehát tanulságos mese…

 

A szerencsejátékok deregulációja 1992-ben kezdődött Olaszországban, mikor egy maihoz hasonló gazdasági krízisben a kormánynak égető szüksége volt az új adóbevételekre.  Azonban az adóbevételek nem ugyanolyan ütemben nőttek, mint az iparág bevételei…

Tavaly  több, mint 8,5 milliárd euró folyt be szerencsejáték adóból az olasz államkasszába. Ám míg a lakosság teljes szerencsejáték költése  60 milliárd euróval lett több 2001 óta, az ebből származó adóbevétel csupán 3 milliárddal nőtt.

Az olaszok 21% adót fizetnek a legtöbb nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikk megvásárlásakor, ezzel szemben a szerencsejáték vállalatok alacsony adókat élvezhetnek - 2011-ben a szerencsejátékból származó bevétel után átlag kevesebb, mint 11 százalék adót kellett befizetniük.

Míg sok elemző arra számít, hogy Olaszország gazdasága körülbelül 2 százalékkal fog zsugorodni az idei évben, a szerencsejáték bevételek várhatóan több, mint 12 százalékkal nőnek, mintegy 90 milliárd euróra - ez az éves bruttó nemzeti össztermék  5 százaléka.

Az olasz szerencsejáték ipar szakértői szerint 2010-ben Olaszország generálta a világ 368 milliárd dolláros szerencsejáték bevételének negyedét. (Ez véleményünk szerint erős túlzás - Fortunaweb)

 

A Fiatnak például – ha nem számítjuk a Chrysler bevételeit – kevesebb mint fele volt a bevétele a tavalyi évben, mint a szerencsejáték-iparnak, pedig az autógyártás sok olyan iparágat is támogat, amely legalább egymillió embernek ad állást Olaszországban, tízszer annyinak, mint a szerencsejáték-ipar.

“Recesszióban egyre több költésre van szükség ahhoz, hogy a gazdaság túllendüljön a válságon. De a szerencsejáték ipar kiszivattyúzza ezt az olasz gazdaságból” – mondja Maurizio Fiasco szociológus.

Massimo Passamonti, az olasz szerencsejáték vállalatok érdekvédelmi képviseleti szervezetének elnöke azonban tagadja, hogy a szerencsejáték-ipar kolonc lenne a gazdaság nyakán. “Csak hogy egy példát vegyünk: a szektor az utóbbi pár évben háromszor annyi képzett munkaerőt foglalkoztat, mint azelőtt: 2004-ben körülbelül 6 ezret, manapság több, mint 20 ezret . További 80 ezret pedig a kapcsolódó iparágakban alkalmaznak.” érvel Passamonti. 

 

A liberalizáció előtt az olasz szerencsejáték piac  a lottójátékokra és a totóra korlátozódott.  A szerencsejátékok többi típusát csak az ország négy legális kaszinójában lehetett játszani Velencében, San Remo-ban, Saint Vincent-ben és Campione d'Italia-ban - azokban a létesítményekben, melyek  nehéz időkön mennek keresztül, mióta az állam elkezdte legalizálni a nyerőgépeket, sportfogadást és az online szerencsejátékot.

Az állami koncessziót megvásárlókat alacsony adókkal jutalmazták, ami lehetővé tette számukra, hogy magas visszafizetési százalékokat érjenek el annak érdekében, hogy játékra ösztönözzék a szerencse vadászait.

Ez azt jelenti, hogy a nyerőgép vagy online játékosok sok kis nyereményt fognak kapni, ami egy „kognitív csapda”, állítja Fiasco.

Ennek az az eredménye, hogy manapság sokkal több ember játszik, mint valaha – 700.000 olasz állampolgár szerencsejáték függő, és jelenleg a 400.000 video nyerőgépből származik az összes olasz fogadás több, mint fele – állítja az Eurispes, egy római székhelyű kutatóintézet.

 

Az év első három hónapjában, miközben a lakossági kiadások csökkentek és a recesszió mélyült, az ország egyetlen nyilvánosan működő koncesszió tulajdonosa, a Lottomatica rekord negyedévet zárt – az olasz nyerőgép szektorban megtett tétek értéke több, mint 35 százalékkal nőtt, elérte a  3,2 milliárd eurót.

Azonban az olasz parlament maffiaellenes bizottságának  tavalyi jelentése szerint a legnagyobb nyertesek a maffiák. A patológiás méreteket öltött szervezett bűnözés több, mint 150 éve okoz gondot az olasz gazdaság számára. 

A szerencsejáték-liberalizáció okozta kihívásra adott válaszában a maffia ismét bizonyította rugalmasságát. Mikor legálissá tették a nyerőgépeket, a maffia egyszerűen befektetett a legális szerencsejáték vállalatokba.

A szicíliai Calabria's 'Ndrangheta és a nápolyi Camorra nevű maffia büntetlen háttérrel rendelkező frontemberek segítségével törvényes szerencsejáték vállalatokat létesített Olaszország-szerte.

“A legális szerencsejáték … a garantált magas bevétel és a relatíve alacsony jogi kockázat miatt a szervezett bűnözés elsőszámú új célpontja lett.” mondta Gianfranco Donadio, a nemzeti maffiaellenes nyomozóiroda elöljárója.

Donadio szerint a maffia a szerencsejáték ipart használja a drog- és, fegyverkereskedelemből, prostitúcióból, zsarolásból és uzsorakölcsönök nyújtásából származó illegális bevételei tisztára mosására.

Az olasz hatóságok több tucat esetet vizsgáltak ki, melyek kapcsolatba hozhatóak a maffia legális szerencsejáték iparba való befektetéseivel, de a maffiák által irányított vállalatokat nehéz azonosítani, és minden nap újabbak és újabbak alakulnak.

Az illegális pénz könnyedén álcázható a kizárólag készpénzből származó bevételekkel, és a pénzmosást nehéz bizonyítani, hiszen a bankjegyeket a bűnözésből szerzett eredetétől kezdve egészen a valódi gazdaságban való megjelenéséig nyomon kell követni.

 

„Az olasz szerencsejáték rendszer rendellenesen működik. Nincs kétség afelől, hogy több szabályra van szükség, hogy jobban kell szabályozni ezt az iparágat.” 

De ahogy az olasz dereguláció története megmutatta, hogy a liberalizáció a nem megfelelő emberek számára hozhat hasznot, és nem jelent mindig adóbevétel növekedést, arra is jó példa, hogy a parlamentben lévő érdekeltségek megnehezíthetik egy döntés visszavonását...

 

Forrás: Reuters

 
A Reuters számaival szerkesztőségünk véleménye szerint nincs minden rendben - erre egy későbbi cikkünkben még visszatérünk.