
A szerencsejáték hazai története a teljes, majd részleges állami tilalmak feloldása óta egyre intenzívebb időszakát éli, mind szélesebb kínálattal. A kontrollált, szociális és rekreációs jellegű szerencsejáték fokozódó népszerűségével párhuzamosan tapasztalhatjuk a túlzott mértékű, problémás, illetve a patológiás, terápiás intervenciót igénylő játékszenvedély terjedését is.
Problémafelvetés:
Mind a kutatás, mind a klinikai gyakorlat irányából megfogalmazódik a kérdés, hogy léteznek-e a problémás vagy patológiás játékszenvedélyen belül eltérő személyiségjegyekkel és kezelési szükséglettel jellemezhető altípusok, továbbá érdemes-e az egyes szerencsejáték típusok preferenciája mentén differenciálni a játékosok között.
Eredmények:
A szerencsejáték szenvedélybetegek csoportosítását célzó kutatások egyik vonulata a patológiás játékosokat általában, játékpreferenciától függetlenül vizsgálja. E szerzők különböző pszichológiai sajátosságokkal bíró alcsoportokat, illetve a szerencsejáték által betöltött különböző lehetséges funkciókat írnak le. Ugyanakkor rendelkezünk arra vonatkozó adatokkal is, hogy a szerencsejátékok különböző formáit előnyben részesítő személyek eltérő demográfiai, illetve pszichés mutatókkal jellemezhetők. A szerzők tanulmányukban részletesen bemutatják a különböző szempontok mentén kialakított tipológiákat.
Következtetések:
A közleményben mutatott, a szerencsejáték szenvedélybetegek tipologizálását és motívumaik feltárás célzó kutatások alapján a legegyértelműbben a menekülő, illetve az impulzív típusok különíthetők el. Mindezek mellett egy normál típus, valamint egy, a disszociáció élményét kereső játékostípus létezését is felvetik a kutatások. A különböző típusú szerencsejátékokat játszó személyek eltérő személyiségjellemzőiről egyelőre még kevés adattal rendelkezünk.
A tanulmány teljes egészében itt olvasható.
A majmok is imádják a szerencsejátékot, és hisznek a nyerő szériában!
Öt évet kapott a szerencsejáték-függő banki pénztáros
5 őrült kínai módszer a játékfüggőség kezelésére


