800 éves kaszinót fedeztek fel egy barlangban

2015-06-30
A régészek egy Utah-ban, a Nagy-sóstó partjainál zajló ásatáson, egy barlangban fedeztek fel középkori indián kaszinóra utaló tárgyakat, például kockákat, faragott botokat, karikákat és dárdákat. A kutatók szerint akár tízezer, szerencsejátékhoz köthető tárgy is lapulhat a barlang mélyén.

 

Annak ellenére, hogy Utahban jelenleg illegális, a leleltek szerint az őslakos amerikai törzsek kultúrájában jelentős szerepet töltött be a szerencsejáték. 

 

Az archeológusok szerint a barlangot a 13. században az apacsok és a navahók ősei, a promontori népcsoport használta, közösségi térként. Az, hogy ilyen sok szerencsejátékkal kapcsolatos lelet került elő, arra utal, hogy a promontoriak viszonylag jómódban éltek, és volt idejük a pihenésre és a szórakozásra. 

 

Jack Ives professzor, az Albertai Egyetem archeológusa szerint a szerencsejáték fontos társadalmi szerepet töltött be a promontori kultúrában. A játék valószínűleg segített a törzsön belüli, illetve a szomszédos fremontiakkal való vitás ügyek rendezésében. 

 

 

„Ezek a szerencsejátékhoz kapcsolódó leletek az interakció stratégiájának fontosságát tükrözi egy viharos időszakban, mikor az emberek tárgyalásokba kezdtek egymással, és így alakítottak ki új kapcsolatokat.”

 

„A szerencsejáték nem csupán egy szabadidős tevékenység.” – tette hozzá egy másik régész, Gabriel Yanicki. „A nagyon magas téttel való szerencsejáték esetén … a játék különböző társadalmi csoportok tagjai között zajlik, néha ellenséges interakciók, csaták helyett.” „A nők játékában, a tétek általában kisebbek, gyakran személyes tárgyak, vagy éppen az, hogy aznap ki csináljon meg valamilyen házimunkát, például ki főzzön.” – mondja. 

 

A leletek némelyike arra is utal, hogy kifinomult kereskedelmi kultúra alakult ki a különböző népcsoportok között. A barlangban talált egyik kocka például hód fogból készült, melyet inakkal csomagoltak be, és ez hasonló ahhoz a kockához, melyet az oregoni parton élő klamathok készítettek. 

Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a barlangban – melynek pontos helyét titokban tartják, hogy megóvják a leleteket a fosztogatóktól - talált más leletek Brit-Kolumbiából és a Kolorádó-fennsíkról származnak.

 

A barlangot egyébként elsőként a Utahi Egyetem kutatója, Julian Steward tárta fel az 1930-as években, ám valódi régészeti jelentőségére mindeddig nem derült fény. – írja a Mult-kor.hu. Ives és a Brigham Young Egyetemen dolgozó kollégái megpróbálják megfejteni a szerencsejátékhoz köthető tárgyak és a területen korábban talált leletek - többek között bölény- és jávorszarvascsontok, valamint állatbőrből készült mokaszinok (saruk) - közötti összefüggést.

 

 

A mokaszin játék lényege az volt, hogy ki kellett találni, hogy a négy vagy nyolc saru közül melyikben rejtettek el egy tárgyat. Mivel nagyon sok mokaszint találtak a területen, és a játék az apacs és navahó indiánok életében meglehetősen fontos szerepet játszott, feltételezhető, hogy ez is a szórakozás egy fajtája volt a promontoriak körében.

 

A helyszínen talált tárgyak alapján arra lehet következtetni, hogy a barlangban számos lehetőség adódott a szórakozásra. Az egyik játékban például a megjelölt botot kellett megtalálni a jelöletlenek között, egy másikban pedig az volt a cél, hogy a versenyzők kitalálják, melyik kézben rejtették el a megjelölt csontot.

 

A megtalált tárgyak többsége nádból készült dobókocka volt, amelynek egyik oldalába belevéstek vagy beleégettek jeleket, a másik oldala azonban sima maradt. A feltárási területen évek óta dolgozó Ives szerint a kaszinóban legalább két-háromféle kockajátékot játszhattak. A kutató úgy véli, a kockákkal elsősorban a nők szórakoztatták magukat, alacsony tétekért. A játék a promontori nők nehéz munkája monotonitásának megtörésére szolgálhatott.

 

Persze voltak olyan, férfiak által űzött szerencsejátékok is, amelyek nagyobb fizikai igénybevételt követeltek a vetélkedőktől. Erre utal például a borókafa kérgéből készített karika, amelyet elgurítottak a földön, majd a két versenyző közül az egyik üldözőbe vette, hogy egy nyíllal vagy dárdával a közepébe találjon.

 

A kutató kifejtette, hogy a játékok gyakran az egyes társadalmi rétegek közötti vetélkedés színterei voltak, ahol a vesztes akár rabszolgasorba is visszacsúszhatott. Ives hangsúlyozta, hogy a nagy kockázat ellenére a szerencsejáték fontos szerepet tölthetett be a társas kapcsolatteremtésben, különösen abban az esetben, ha a résztvevő felek nem is beszélték egymás nyelvét.

 
Címkék: kaszinó,